horgászni indultunk ma reggel a pasimmal és a barátainkkal.ebből minden lett,csak horgászat nem.kicsit kiakadtam amikor szentlőrincen a remélhetőleg legalább 8 általánost végzett sínfelügyelő beugatott nekünk hogy jó lenne ha nem akarnánk odahányni,nem dobálnánk a csikkeket,meg hogy ilyenek ezek a mai fiatalok.ezt kikérem magamnak,már csak azért is,mert bár ittunk,nem voltunk taccson.a másik meg hogy vagyok annyira normális,hogy a csikkemet vagy a kukába dobom,vagy a kis kézi hamutálamba,amit anyuska egyik barátnőjétől kaptam,mert szerinte a többség azért utálja a bagósokat,mert eldobálják a csikket.

a sínfelügyelő legalább okos volt,na..

az ugye tök természetes hogy a pasimnak elmondja a barátja a dolgait.az is tök természetes hogy barátnője meg nekem mondja.de amikor a két verzió nem egyezik,az gáz.ami még gázabb az az,hogy mi ezen vitázni is képesek vagyunk.mert a pasim barátja hazudik a csajának,mi több ezt a pasim titkolni próbálta előttem.azt hitte,hogy nem látok át a szitán.

ki kéne ebből maradni,de hogyan amikor a csaj a barátom?

ciki.

halálra ítélt kapcsolat.

mivel a barátja vagyok,meg kéne neki mondani.azt hiszem.vagy inkább kimaradni belőle.

még nem döntöttem el hogy a keddeket vagy a szerdát vagy a pasimat tolerálom egyre nehezebben.. eljött az a pont , hogy most mennék,hogy ma már nem akarok vele beszélni.